Fenntartható divat I. rész - Magyar designer márkák
- sustitobe
- Oct 5, 2019
- 4 min read
Updated: Oct 6, 2019
Ezzel valószínűleg senkinek nem mondunk újat, de a divatipar az egyik legkörnyezetszennyezőbb iparágak egyike, több felmérés szerint rögtön a második az olajipar után. Önmagában ez a tény nem sokat mond, de néhány számadat talán hatásosabban tudja szemléltetni kedvenc ruhamárkáink ökológiai lábnyomát.
A csökkenő előállítási költségeknek és a növekvő keresletnek köszönhetően 2000 és 2014 között megduplázódott az előállított ruhadarabok száma. Ez lehetővé tette, hogy a legnagyobb ruhagyártó cégek egyre gyakrabban álljanak elő új kollekciókkal: a H&M évi 12-16 kollekciót dob a piacra, a Zara pedig ennek szinte majdnem dupláját, évi 24-et. De az eladott ruhadarabok számával párhuzamosan a környezeti és társadalmi hatások is elképesztő ütemben növekednek.
A Fashion Revolution felmérései szerint a divatipar a globális széndioxid kibocsátás 10 százalékáért felelős, egyetlen év alatt átlagosan 1,5 tonnányiért háztartásonként, ez nagyjából 6000 autó együttes kibocsátásával egyenlő.
Egyetlen póló előállításához 2720 liter vizet használnak fel, ez nagyjából megfelel annak a mennyiségnek, amit egy felnőtt ember három év alatt megiszik. Egy farmer pedig ennek akár a triplája is lehet. Sokkoló szám egy olyan világban, ahol a népesség jelentős részének nap mint nap gondot jelent ivóvízhez jutni.
Becslések szerint évente 400 milliárd négyzetméter textilt állítunk elő, melynek közel egyhatoda, 60 milliárd négyzetméter a ruhagyárak padlóján végzi hulladékként.
Illusztráció: Karácsonyi Panka, Perger Zsófia, Sebők Orsi, Takács Éva
Ez csupán néhány szám a teljesség igénye nélkül, de szót ejthetnénk akár a textil előállításához felhasznált vegyi anyagokról, az életveszélyes körülmények között dolgozó munkásokról, akik között rengeteg gyerek is van,vagy arról, mi is történik a megunt ruhadarabjainkkal miután kikerülnek a szekrényünkből.
Ehelyett azonban következő blogbejegyzéseinkben inkább olyan alternatívákat szeretnénk megmutatni nektek, amelyekkel, ha megváltani nem is tudjuk a világot, legalább saját öltözködési szokásainkat egy kissé tudatosabb irányba terelhetjük. Ebben a bejegyzésben olyan magyar designereket mutatunk be nektek, akiknek a szemléletében és munkásságában megjelenik a fenntarthatóságra való törekvés és a társadalmi felelősségvállalás.
A MOME egykori hallgatója, Vetlényi Alma 2016-ban alapított meg saját márkáját, azóta pedig már a Forbes 30 under 30 listáján is találkozhattunk vele. A fenntartható és etikus divat képviselője, kollekcióit a természetes (len, pamutkeverék, selyem) és újrahasznosított alapanyagok (kávézsák, kenderkötél), emellett zero waste szabászati munka jellemzi.
A márka azonban nem csupán ökológiai oldalról közelíti meg a felelősségvállalást, egyes kollekcióival társadalmi kérdésekben is állást foglal, például felszólal a rasszizmus ellen, hangsúlyozva, hogy a színkülönbségek egyedül a ruhaválasztásnál számítanak.
WYHOYS (Wear Your Heart On Your Sleeve)
A letisztult, minimalista márkát Pápai Lilla 2016-ban hozta létre a slow fashion és zero waste filozófiájának jegyében. A ruhák elkészítéséhez csakis GOTS (Global Organic Textile Standard) által elfogadott organikus alapanyagokat használ, mely minősítés eléréséhez számos környezeti és szociális kritériumnak is eleget kell tenni. A termékek Magyarországon készülnek, a termelési hulladékot pedig 100%-ban újrahasznosítják, még a vázlatkészítésre használt papírmaradékot is.
A Printa-ban nemcsak ruhákat, de lakástextilt és egyéb dekortárgyakat is találhatunk. A ruhák előállításakor alapvetően kétféle textilhulladékkal dolgoznak. Egyrészt használt ruhák és lakástextilek még ép részeit használják fel, másrészt olyan pamuthulladékot dolgoznak fel, amelyet egy magyarországi kötödéből szereznek be. Az elkészült ruhák szabásvonalai egyszerűek, letisztultak, többségük oversized fazonú.
A strandon sem kell mellőznünk a környezetbarát megoldásokat, sőt, több hazai márka közül is választhatunk.
Az Undersea Bikini és a Philomén is halászhálók és más tengeri nejlonhulladék újrahasznosításával állít elő ECONYL® anyagból fürdőruhákat, hozzájárulva ezzel az óceánokat szennyező műanyaghegyek csökkentéséhez.
Szemétszedő akciók szervezése mellett az Undersea Bikini különböző projekteket is támogat bevételéből: tengeri teknősök rehabilitációját, ördögráják élőhelyének védelmét és faültetést is a One Tree Planted szervezeten keresztül. A bikinik között találhatunk szexi és kényelmes, sportosabb alternatívákat is, a címkét elültetve pedig egy ráadás növény is jár a rendelésünkhöz! A Philomén fürdőruhák kissé visszafogottabbak, - legalábbis az alsórészek méreteit tekintve - emellett több egyrészes modellt találhatunk a kollekciókban. A márka szintén aktívan támogatja a tengeri élővilág megóvását, jótékonysági programjukat a bálnák és delfinek megsegítésére hozták létre.
A talán legismertebb magyar ruhamárkát biztosan nem kell sokaknak bemutatnunk. A Nanushka 2006-ban indult útnak, az utóbbi években pedig nemzetközi szinten is elismertté és a leghíresebb divathetek állandó résztvevőjévé vált.
Természetesen minél nagyobb egy márka, annál nehezebb valóban fenntarthatóan és etikusan működnie. Ebből kifolyólag a Nanushka sem tökéletes, saját bevallásuk szerint sem szeretnék zöldre festeni a márkát, azonban arra törekszenek, hogy tevékenységüket minél inkább a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás irányába tereljék.
Az előbbi tetten érhető a (nagyrészt) hazai gyártásban, az általuk használt alternatív és organikus alapanyagokban, a kávézójukban bevezetett Huskee Cupban, illetve szervezeti kultúrájukban, amely például kifejezetten ellenzi a nyomtatást és minden héten megoszt egy Fridays for Future posztot, hogy edukálja a dolgozókat. Emellett a Nanushka azon márkák közé tartozik (olyan nevekkel egyetemben, mint Stella McCartney és a Burberry), akik csatlakoztak a körkörös divat modelljét támogató Ellen MacArthur Alapítványhoz, melynek célja egy új alapokon nyugvó piaci modell létrehozása.
Mindeközben a Nanushka társadalmi problémák megoldásában is megpróbál szerepet vállalni: a rákos gyermekeket segítő Bibi Found támogatása mellett a cég 25 000 eurot adományozott a Sri Lanka-i terrortámadás áldozatainak megsegítésére.
Végezetül pedig - nehogy valakinek hiányérzete legyen - azt is megmutatjuk, milyen környezetbarát opcióitok vannak, ha cipőt vásárolnátok.
Grőbné Vadas Erika 2015-ben indította útjára hobbimárkáját, a Tender Toes-t,mely ekkor még textilbőrből készített mokaszinokat. 2017 óta azonban egy bőrhelyettesítő alapanyag, Piñatex® felhasználásával készíti a babacipőket. A Piñatex® az ananászlevelek rostjaiból készült, szüretek során keletkezett melléktermék, így nem kell plusz víz és termőföld az előállításához. A márka igazán apró, a növekedés pedig nincs is tervben, hogy megtarthassa igazi handmade with love szellemiségét.
Ezzel szemben Szilágyi Andrea igazi bőrrel dolgozik, viszont csakis újrahasznosított és újrahasznosítható változatokkal. A 2004-ben alapított márka ma már növényi cserzésű bőröket használ, mégpedig olyan különleges eljárással kezelt, úgynevezett komposztáláshoz előre aktivált bőrt, amely kidobás után nyers zöldekkel lefedve négy hét alatt nagyrészt lebomlik.
Comments